• Neve: Sztankay István
• Született: 1936. február 14. (Budapest, Magyarország)
• Elhunyt: 2014. szeptember 12. (Budapest, Magyarország)
• Foglalkozása: színész
• Házastársak: Bedők Bea (2014-2014), Mészöly Júlia, Kun Magda, Sárközi Györgyi
• Gyermekei: Sztankay Orsolya, Sztankay Ádám
• Weboldal: sztankay.hu

Sztankay István a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész. Budapesten született 1936. február 14-én. Édesapja görög katolikus pap volt. Gyermekkorában Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt. Mielőtt felvették volna a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (háromszor felvételizett), segédkántorként, kifutófiúként, földalatti építkezésen csillésként és anyagmozgatóként dolgozott. Harmadik felvételijén, 1957-ben arra a kérdésre, hogy mi az édesapja, azt felelte, hogy pásztor. Persze később kiszedték belőle, hogy lelkipásztor, ennek ellenére fölvették. 1961-ben diplomázott, és Miskolcra szerződött.

1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatához tartozott. Rövid szabadúszás után 1991-től nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színház tagja volt.

A filmszerepei hozták meg az országos ismertségét. Az 1963-ban készített Hattyúdal és az 1968–71 között vetített Bors című tévésorozat címszerepének köszönhetően az egyik legnépszerűbb magyar színművész lett.

Gyakran szinkronizált is, legtöbbször Jean-Paul Belmondót és Tony Curtist, de alkalmanként másokat is, például Johnny Cash countryénekest a Columbóban, vagy Danny DeVitót Pingvinként a Batman visszatér című filmben.

A színész legendás párost alkotott Schütz Ilával, a Jövőre, veled, ugyanitt című darabot 500-szor adták elő. De kapcsolatuk a tévére is kiterjedt, házaspárt játszottak A 78-as körzet című tv-sorozatban és a Szeszélyes évszakok Ihos József által írt családrovatában, a Szeszélyes családban is házaspárt játszottak, melyben Fónay Márta játszotta az anyóst.

Élete utolsó éveiben átmenetileg visszavonult, de 2012-ben a fia életéről szóló színdarabban újra játszani kezdett a Pesti Magyar Színházban. 2013-ban azonban végleg visszavonult a színpadi szerepléstől.

2012. január 24-én a Nemzet Színészévé választották Garas Dezső helyére.

2014. szeptember 26-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.